BME honlap | Oldaltérkép | Impresszum | HU | EN

Mentális SZívósság, avagy csak azért is megmutatom

Legyen szó akár sportról, akár üzletről, akár tudományról, mindenkinek megvan a saját véleménye arról, hogy mi is az, ami igazán fontos a sikerhez. Vajon a tehetség, a tudás és az ambíció elegendő, vagy ebben az esetben is a vakszerencsére kell bíznunk a sorsunkat? A válasz nem egyszerű, de ahogy számos más esetben, úgy itt is minden (részben) fejben dől el…

Mi az, ami kiemeli a tömegből a legjobbakat? Nem túlzás azt állítani, hogy a legnagyobb világversenyek döntőiben minden versenyző fizikailag hasonlóan kiemelkedő szinten áll. Ugyanúgy, ahogyan a kutatók vagy a gazdasági szereplők tudása, tehetsége között sincs eget rengető különbség.

De akkor mégis mi az, ami megkülönbözteti őket egymástól? Mi dönti el végül, hogy ki „mekkorát szól” az életben? 

Ha a tehetségre tippelnénk, akkor keressünk csak rá a következő Lionel Messire, vagy Cristiano Ronaldóra. A használt szavaktól függően 80 és 130 millió közötti angol találatot fogunk kapni. Sokkal több a tehetség, mint ahányan aztán sikeresek lesznek közülük.

Akkor talán az intelligencia? Valószínűleg nem, hiszen a legújabb kutatási adatok alapján az intelligencia az eredményeink csupán 30 százalékát határozza meg.

A fenti fogalmak manapság túlértékeltek. Tévútra visz, ha a vélt vagy valós sikertelenségünket külső, általunk nem kontrollálható tényezőkre vezetjük vissza. De az önértékelés már csak ilyen, ügyesen megválogatja, hogy miben, mennyire, és kihez méri magát. Igazából csak egy szűrő, ami nekünk vagy ellenünk dolgozik.

Az igazi különbség tehát a mentális felkészültségben rejlik. A mentális keménység, vagy nevezzük inkább szívósságnak, egy olyan tényező, mely a tartós siker elengedhetetlen kelléke. Íme egy példa:

"Sosem volt különösen jó labdaérzékem, sosem fociztam, kosaraztam jól, nem dobtam különlegesen nagyot a labdával, és ma már ennél is kisebbet dobok. Nem vagyok kifejezetten sem erős, sem okos, nem úszom túlságosan jól, a vízfekvésem teljesen átlagos.
Gyerekkoromban tizenegyszer szúrták fel a fülemet, ugyanennyiszer tiltott el az orvos az uszodától. Szépen beszélni talán sosem tudtam, középiskolai eredményeim közepesek voltak, sosem gondoltam, hogy a mondataim hatással lehetnek másokra. A katonaságtól gerincsérv miatt felmentést kaptam, azóta már a nyakamban is van két porckorongsérv, 16 éve csuklószorítóval játszom, képtelen vagyok a kézfejemre támaszkodni. Először 2005-ben voltak problémáim a szívemmel, amik 2009-ben megismétlődtek. Mégis, ha legvégül össze kellene foglalnom a sikereim okát, csak annyit mondanék, hogy mindig én akartam jobban. Ez az én tehetségem." – Benedek Tibor, minden idők egyik legjobb balkezes vízilabdázója. Háromszor nyert olimpiai bajnoki címet (2000, 2004, 2008), 2003-ban világbajnok lett Barcelonában. Tíz év múlva újra a katalán fővárosban lett vb-győztes, ekkor már a válogatott szövetségi kapitányaként. 

A mentális keménység tulajdonképpen négy tényezőre bontható: kontroll, magabiztosság, kihívás és elköteleződés (angolul a 4C: Control, Commitment, Confidence, Challange).

Tehát kellenek a számunkra fontos és kihívást jelentő (rövid-, közép- és hosszútávú) célok, amik konkrétak, alakulásuk mérhető, elérhetők, reálisak és időben behatárolhatók. Valamint szükséges a belső kontroll, mely feltételezi, hogy mind az érzelmeinket, mind az életünket képesek vagyunk másoktól függetlenül, a képességeink segítségével hatékonyan irányítani.

Határozd meg számodra a fontos céljaidat, bontsd egészen apró részekre, rendezd időrendbe és indulj el az utadon. És ha elbizonytalanodsz, emlékezz a legjobbakra. Mindenkit érnek nehézségek, a különbség csupán az, hogy ki akarja a leginkább. A mentális erő ott mutatkozik meg leginkább, amikor a zónából kiesve csak azért is versenyben kell maradni.

Az elég jó vagyok érzése - hogyan lehetünk mentálisan szívósabbak?

Egy átlagos embernek naponta közel hatvanezer gondolata van, melyek 95 százaléka nap mint nap ismétlődik. Durva becsléssel ezen ismétlődő gondolatok 80 százaléka negatív.

Ez a gyakorlatban olyan, mintha kövekkel telepakolt táskával indulnánk túrázni. A szívóssághoz sokszor nem kell újfajta képesség vagy erősebb teherbírás. Egyszerűen csak elég kidobni a szemetet a táskából, amik hátráltatnak utunk során.

Technikák

Elemezd a mondataidat. Vedd észre a negatívakat, és fogalmazd át őket. Sokszor a közeli ismerőseink jelentik a legjobb tükröt. Kérdezd meg őket, hogy milyen negatív kijelentések a legjellemzőbbek rád.

  • Nem vagyok elég okos. HELYETT Elég okos vagyok, csak szükségem van egy kis utánajárásra.
  • Nincs elég tapasztalatom. HELYETT Ahhoz pont elég tapasztalatom van, hogy belekezdjek valamibe. A többit majd később kitalálom.
  • Próbáltam már, de nem sikerült. HELYETT Nem a múltam határozza meg a jövőm.

Engedd el a ’mindent vagy semmit’ gondolkodást és üdvözöld a részeredményeket! Kezdj el energiát befektetni a szívósságod fejlesztésébe!

  • A szakdolgozat az első betűvel kezdődik.
  • A beszélgetés az első szóval. 
  • Az edzés a bemelegítéssel. 
  • Más dolgok a telefon felemelésével, vagy egy e-mail megírásával.

Ágyazz meg a feladataidnak!

  • Keress hozzá szakirodalmat/könyvet.
  • Fizess rá elő.
  • Vedd fel ismerősnek.
  • Készíts neki mappát.
  • Jelentkezz rá.

Tegyél hozzá minden nap egy kicsit. Keresd meg a céljaid motorját, hogy miért is fontos neked az, amit kitűztél. Fogalmazd meg és írd le. Szeleteld a legapróbb egységekké. És minden nap végezz el belőle valamit. Mindig csak a következő lépésre fókuszálj.

Stieber Attila sportpszichológus, edző